Aktuális hírek:
Ünnepi Istentiszteleti rend:
Április 5-én Nagycsütörtökön
18 óra Ajka úrvacsorával
Április 6-án Nagypénteken
8,20 óra Padragkút úrvacsorával
10 óra Ajka úrvacsorával
13 óra Nemeshany úrvacsorával
14,30 óra Pusztamiske úrvacsorával
Április 8-án Húsvétvasárnap
8,20 óra Padragkút úrvacsorával
10 óra Ajka úrvacsorával
13 óra Öcs úrvacsoráva
Április 9-én Húsvéthétfőn
10 óra Ajka
13 óra Nemeshany úrvacsorával
14,30 óra Pusztamiske úrvacsorával
Rövid történeti áttekintés az evangélikus gyülekezetről és a templomról
A reformáció tanai és annak hatása gyorsan
eljutnak Ajkára. A gyülekezet keletkezése nem határozható meg pontosan, de
1661-ből való feljegyzésében Musay püspök említi, hogy 1600-ban már
anyagyülekezet lehetett. A község eredeti helye nem a mai volt, hanem a Felajka
nevű dűlőben, a mai vasútállomás felett terült el. Ez a település az 1600 utáni
török harcokban elpusztult. A lakói részben a harcokban elestek, másrészük
elmenekült. Majd a megmaradt és elmenekült lakosság később visszatért és a város
régi részén települtek le ismét. Efölé a település fölé emelkedik a templomdomb,
ahol ma is áll templomunk. A középkorban a mostani elődje katolikus
szerzetesrendi templom volt. Ez a fatemplom 1725-ben leégett. A templomban ma is
őrzünk egy tabernákulumot, ez egy fából készített, díszített ún. kegytárgy tartó
volt. Valószínűleg a leégett templom egyetlen maradványa. A templom körül az
1500-1600-as években temető volt. Erre utalnak a XX. sz. elején és a II.
Világháborús ásatásoknál a bunker készítésénél előkerült csontok és koporsó
maradványok.
A mostani templom építése
1788-89-ben fejeződött be. 1789-ből származó
esperesi vizitáció jegyzőkönyve szerint Ajka lelkésze akkor tisztelendő Rácz
János dicséretesen forgolódik a szép tornyos templom építésében.Az építés
vélhető idejét igazolja a 150 éves évfordulón renovált templom mennyezetén a
felirat is. A templom mennyezet párját ritkítóan egyedi, fakazettás
megoldású. A kazettákat a múlt század elején sárga, kék és piros
színezetűekre befestették.. A templomtoronyban felhelyezett első harangok
1801-ben készültek, majd az évek-évtizedek során lekerültek a toronyból, és
feltételezhetően a szabadságharc ideje alatt. 1901-ben özv. Thury Károlyné
Tretyenszky Franciska 1400 koronáért 374 kg-os harangot ajándékoz a
gyülekezetnek. Az első világháború során azonban ezt is elvitték. A
jelenlegi nagyharang, amelynek súlya 558 kg, G-hangolású, 1930. Június 9-én
avatták fel.
A jelenlegi orgona
1933-ból származik, amit a Nőegylet
kezdeményezésére vett a gyülekezet, melyet Rákospalotán gyártottak.
Az utóbbi évek során egyre jobban előjöttek az elhasználódással járó gondok
az orgonán. Sípok hangolódtak el, fasípok porladtak szét, a kezelőpult
klaviatúrája fölött elhelyezkedő regiszterek váltak használhatatlanná.
Szükségessé vált a teljes felújítás. Gyülekezetünk több anyagi teherrel járó
feladata között gondot jelentett a felújítási költségek előteremtése. De
hisszük, hogy Isten látja a mi nehézségeinket is és mindig időben nyújtja
segítő kezét. A mi esetünkben ez a segítés a Bakony Erőmű Rt-n keresztül
érkezett, 500 ezer Ft értékben. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani
Németh Frigyes vezérigazgató úrnak, gyülekezetünk tiszteletbeli
presbiterének segítő támogatásáért. Az orgona felújítási munkálatokat Kiss
István és leánya Kiss Ágnes szombathelyi orgonaépítők végezték.
A kisebbik harang
250 kg-os, C-hangolású. Készült: Gombos Lajos őrbottyáni telepén. 1974-ben a gyülekezet híveinek adakozásából. 1910-ben új oltárt építenek. Az évszázadok során többször renoválták a templomot. A festési munkálatokról 1880-ban történt említés. Sok gond volt évszázadokon keresztül a templom tetőzetével. Az eredeti fa zsindelyt átlag 10 évenként javították vagy újra készítették. 1923-ban a fa zsindelyt eternit palával cserélik fel. A tornyot bádogozzák. 1949-ben a szép barokk stílusú templomsisakot lebontják és helyére beton süveget tesznek. A gyülekezet és a város azóta is többször tervezte az eredeti visszaállítását, de az óriási anyagi költségek miatt erre eddig nem kerülhetett sor. A templom mellett épült 1806-ban a lelkészlakás, amely ma a Városi Múzeum. 1827-ben új iskolát épít a gyülekezet. Kiemelkedő, országos hírű tanítója volt a gyülekezetnek többek között Szilvágyi Károly, aki 1839-1888-ig tanított az evangélikus iskolában. Ez az épület a templom mellett volt, 1949-ben államosították, és kisegítő iskolaként funkcionált 1987-ig, utána üresen állt, s a teljesen leromlott állapotú épületet a gyülekezet 1992-ben kapta vissza, lebontották és a kapott kárpótlási összegből és a gyülekezet anyagi erejéből a jelenlegi lelkészlakáshoz 80 m2 új hittantermet épített a gyülekezet. A mostani lelkészlakást a város építette a már említett, átvett volt lelkészlakásért 1974-ben.
